Jobb, mint a cukor: áttekintés a 4 legbiztonságosabb édesítőszer kutatások alapján

Elhatároztam, hogy csökkentem az étrendem cukortartalmát. A fő cél az volt, hogy kiválasszam a legfinomabb és legbiztonságosabb kalóriamentes édesítőszert, amely minimálisan befolyásolja a szervezet működését. Az interneten rengeteg információ található, de a források nélküli anyagok között nehéz eligazodni. A legtöbb cikk valójában a cukorpótlókkal kapcsolatos mítoszokat ismétli, bizonyítékok nélkül alátámasztva.

Fontos, hogy az eredeti forrásokat olvassuk, és ne csak a szenzációhajhász címeket. Ezért írtam ezt az útmutatót azoknak, akik nem tudják maguk átválogatni a hatalmas mennyiségű adatot. Lehet, hogy a tények meg fognak lepni…

4 leginkább kutatott és 100%-ban biztonságos kalóriamentes édesítőnél álltam meg: aszpartám, ciklamát, szacharin és szukralóz.

Aszpartám E951

Nehéz találni olyan széles körben tanulmányozott élelmiszer-adalékanyagot, mint az aszpartám. Valójában szomorú, hogy ennyi erőforrást pazaroltak az aszpartám egyszerű és biztonságos molekulájának vizsgálatára ahelyett, hogy az egészségügy valódi problémáinak megoldásán dolgoztak volna.

Az aszpartám molekula 3D modellje és molekuláris képlete.

Az E951 egy szintetikus kalóriamentes édesítőszer, amely 180-szor édesebb a cukornál. Az ilyen intenzív édességet a molekulák azon képessége okozza, hogy hosszabb ideig megmaradnak az ízlelő receptorokon. A “Sweetness and Sweeteners. Biology, Chemistry, and Psychophysics” című könyv részletesen ismerteti az édes íz érzékelésének mechanizmusait és azok genetikai elemeit. A könyvet mellékeltem a további linkekkel ellátott fájlba.

Tulajdonságok

• Kémiai képlet: C14H18N2O5
• Molekulatömeg: 294,31 g/mol.
• Az édes íz lassabban jelenik meg, mint a szacharóznál, de erősebb kapcsolatot alakít ki a receptorral. Ez okozza a cukorpótlók utóízét – a nyál nehezebben mossa le a receptorokról.
• Nem okoz szomjúságot. Az édesítőszerekkel készült italok szomjúságot okozó hatása egy nagyon elterjedt mítosz.
• Nem növeli az étvágyat vagy a glükózszintet (7, 8, 9, 10).
• Nem befolyásolja a bél mikroflóráját.
• Hosszú hevítés közben elveszíti édességét, tehát nem ajánlott sütéshez vagy forraláshoz.

Az aszpartám édes ízének 1965-ös felfedezése óta több mint 50 év telt el, és több mint 700 kutatást végeztek rajta baktériumokon, állatokon, egészséges embereken, cukorbetegeken, szoptató anyákon és még csecsemőkön is (1).

Felmerülhet a kérdés: ha a biztonságossága bizonyított, akkor miért annyi vita és “leleplező” műsor a TV-ben? Valószínűleg az metabolitokhoz van köze: metanolhoz, formaldehidhez és aszparaginsavhoz. Nézzük meg közelebbről ezeket az anyagokat.

Hatások a szervezetre

Az E951-et lehetetlen kimutatni a vérben, még akkor sem, ha a napi ajánlott mennyiséget többszörösen túllépjük. A gyomrunkban az édesítőszer három egyszerűbb molekulára bomlik:

• Fenilalanin (50%)
• Aszparaginsav (40%)
• Metanol (10%)

A káros anyagok tartalma jól ismert élelmiszerekben sokszorosan több, mint a cukorpótlók esetében.

Ezek a vegyületek teljesen megszokott részei az étrendünknek, és még a szervezetünk is előállítja ezeket.

Fenilalanin

Ez egy esszenciális aminosav, amely szükséges a DNS-kódonokhoz és a melanin, noradrenalin és dopamin képződéséhez. Nem tudjuk szintetizálni, ezért élelmiszerekkel kell bevinni. Fenilalanin felszívódási problémák csak a ritka genetikai rendellenességben, fenilketonúriában szenvedőknél fordulnak elő. Egy 0,5 l-es cukorpótlós ital maximum 0,15 g-ot tartalmaz.

Aszparaginsav vagy aszpartát

Ez egy fehérjeszintézisben részt vevő aminosav, neurotranszmitter, amely serkenti a növekedési hormon, prolaktin és luteinizáló hormon kiválasztását. Az aszpartát védi a májat az ammóniától (2). Képesek vagyunk aszparaginsavat előállítani, de részben táplálékkal is felvesszük. Egy 0,5 l-es diétás kóla akár 0,17 g aszpartátot is tartalmazhat.

Metanol

A metanol (CH3OH) megtalálható a levegőben, vízben és gyümölcsökben, és a bélbaktériumok is termelik. Vérünkben, nyálunkban, kilélegzett levegőnkben és vizeletünkben is mérhető (átlagosan 0,73 mg/l, 0,3-2,61 mg/l tartományban) (4).

Legfeljebb 30 mg-ot lehet kapni 0,5 liter aszpartámot tartalmazó italban.

A káros mennyiség eléréséhez 5 liter paradicsomlé, 30 liter diétás kóla vagy több vödör teával édesített ital fogyasztása lenne szükséges – egyszerre.

A metanol részben formaldehiddé alakul, amelyet már régóta gyanúsítanak rákkeltő hatással (felső légutak rákával való szakmai kapcsolatban) (5). Az élelmiszerek, például zöldségek, gyümölcsök és édesítőszerek formaldehidbevitele azonban nem jelent veszélyt – napi 90 liter szénsavas italt kellene fogyasztani két éven át káros hatás eléréséhez. Ez egy természetes biológiai vegyület, amely mindig jelen van a sejtjeinkben és szöveteinkben állandó koncentrációban (0,1 mmol, azaz 3 mg/testtömeg-kg). Nem halmozódik fel, gyorsan kiválasztódik.

Az aszpartám és metabolitjainak metabolizmusa részletesen le van írva a Critical Reviews in Toxicology című folyóirat 37. kötetének, 2007. évi számában. Az áttekintés az E951 alap tisztifőorvosi, klinikai és toxikológiai kutatásait elemzi az 1970-es évektől 2006-ig.

Mi az ADI és NOAEL?

Az aszpartám ADI-ja (elfogadható napi bevitel) 50 mg/testtömeg-kg, ami 130 csésze teát jelent édesítőszerrel. Ezt az adagot elfogadta a WHO, az EFSA, az FDA, a JECFA, az SCF és több mint 90 szervezet 100 országban.

Az ADI (acceptable daily intake) értékét az állatokon nem toxikusnak bizonyult legmagasabb dózis, azaz a NOAEL (no observable adverse effect level) értékének 1/100 részével számolják ki. Az összes engedélyezett étrend-kiegészítő napi rendszerességgel történő fogyasztása az ADI határain belül egészségre ártalmatlannak minősül.

Más szóval, szinte lehetetlen túllépni a biztonságos dózis 1%-át. Jó példa: a maximálisan elfogadott sómennyiség napi 6 g (az új WHO-szabványok szerint), tehát a só ADI-ja 60 mg lenne (6 g-os adag 100-as osztóval). Mi azonban rendszerint napi 10-12 g sót fogyasztunk, így túllépjük az elfogadható napi bevitel 200-szorosát (6).

Következtetés: Az aszpartám a legjobb biztonságos cukorpótló cukorbetegek és fogyókúrázók számára, egyetlen hátránya, hogy nem alkalmas sütéshez.

Nátrium-ciklamát E952

Íme a cikk magyar fordítása:

Ízletes, olcsó és biztonságos kalóriamentes édesítőszer. A ciklamátot 130 ország egészségügyi szervezetei hagyták jóvá (11), és csak az Egyesült Államok vált “különlegessé”. Az E952 története tanulságos, és szeretném megosztani ezt az információt a fejezet végén, de először nézzük meg, hogy mivel is van dolgunk.

Ciklamát molekula 3D modellje

Tulajdonságok

• Kémiai képlet: C6H12NNaO3S
• Molekulatömeg: 201,216 g/mol
• Intenzíven édes kristályos por, ami 30-szor édesebb a szacharóznál.
• Felhasználhatósági idő: 5 évig.
• Szacharin és más édesítőszerek kombinációjával természetes cukoríz érhető el.
• Elfedi a gyógyszerek kellemetlen ízét.
• Nem okoz szomjúságot.
• Nem befolyásolja a vércukorszintet vagy az étvágyat, ideális választás cukorbetegek számára.
• Ellenáll a sütési és forralási körülményeknek.

Hatása a szervezetre

Az anyag 99,8%-a változatlanul ürül ki a szervezetből a vizelettel és a széklettel, azonban körülbelül 0,2%-át néhány bélbaktérium ciklohexilamin nevű toxikus amincsoportos szénhidrogénné alakíthatja át. A ciklamát napi normális adagja nem szívódik fel a bélben, és teljesen kiürül (12, 13).

Ciklohexilamin 3D modellje

Mivel ez az amin neurotoxikus, hatását különösen a cukorbetegek szívritmusára és vérnyomására vizsgálják: a ciklamát szedése nincs hatással a szívre ( 14 ).

Az EU-s jogszabályok szerint az élelmiszer-adalékanyagokat évente ellenőrzik, az eredményeket elemzik, és ezek bekerülnek a nyilvántartásba. Az E952 sem kivétel, és létezése óta több száz toxikológiai, epidemiológiai és klinikai kutatást végeztek vele kapcsolatban.

A Critical Reviews in Toxicology folyóiratban kiváló áttekintés található az E952-es adalékanyag 1968 óta végzett vizsgálatairól. Ha nekem bizonyos szűkebb kérdésekre nincs válaszom, ebben a dokumentumban megtalálhatók.

2003-ban vizsgálták a meddőség és a ciklamát rendszeres fogyasztásának összefüggését, mivel nagyon magas dózisok befolyásolták az állatok termékenységét. Az emberek esetében ilyen kapcsolatot nem mutattak ki (15). Az ilyen jellegű vizsgálatok folyamatosak, különösen a cukorbetegek körében, akik gyakrabban használnak cukorpótlókat, ezzel kockázati csoportba tartoznak.

Az ADI (megengedhető napi bevitel) ciklamátra nincs meghatározva. A ciklohexilaminra írják elő a normát: 11 mg/ttkg naponta. Ez azt jelenti, hogy a toxikus vegyület normájának túllépéséhez körülbelül 200 gramm ciklamátot kellene elfogyasztani. Azonban ahhoz, hogy ciklohexilamin alakuljon ki a bélben, a patogén Enterococcus baktériumok egy telepének kellene jelen lennie. A maximum adagot nem lehet véletlenül túllépni.

Miért van tiltva az E952 az USA-ban?

Térjünk vissza a második legnépszerűbb édesítőszer “bukásának” történetéhez. A szabadalom 1939-es megszerzése után 1951-ig kiterjedt kutatások folytak az anyagról. Toxikológiai és karcinogenitási vizsgálatok nem mutattak problémákat, és az anyagot 1951-ben az USA-ban jóváhagyták. Az 1960-as évek közepére kalóriamentes cukorpótlók az amerikai cukorpiac 30%-át vették át.

Sokáig ez nem maradhatott így, és 1968-ban a Sugar Association (Cukorszövetség) elindította az úgynevezett „rákos kutatást” a ciklamát kapcsán, 4 millió dollárt befektetve.

“Egyedi” kutatás, amelyet a mai napig nem sikerült megismételni

A kísérletük sikeres volt: 80 patkánynak minden nap 10:1 arányban ciklamát és szacharin keverékét adták, ami 105 liter diétás kólának felelt meg. Egy év elteltével az összes patkány életben volt; 78 hét után 50 példány maradt. A 79. héten a patkányok 125 mg/ttkg tiszta ciklohexilamint kaptak (!) a keverék mellett.

104 hét után (2 év napi toxinkiegészítéssel) 34 patkány élt a kezelt csoportban, míg 39 a kontrollcsoportban. Az öregedés miatt a kísérletet leállították, és a boncolás 8 hím patkánynál húgyhólyagrákot mutatott ki a ciklamátos csoportból. Tehát még a tiszta toxin sem gyakorolt jelentős hatást a tumorok kialakulására (17).

Az FDA a vizsgálati eredmények megtekintése után betiltotta az édesítőszert az USA-ban, és jogszabályi módosítás miatt napjainkig nem lehet visszahelyezni a biztonságos anyagok listájára. A módosítás lényege: ha egy adalékanyagot rákkeltéssel vádolnak, életre szóló tilalom vonatkozik rá – még akkor is, ha a későbbi számtalan kutatás cáfolja ezt. Más országok egészségügyi szervezetei nem cselekedtek ilyen gyorsan.

A tudományos közösség bírálta az E952 tilalmát. Az elrettentő patkánykísérletekről anekdoták keringtek, mivel a mai napig senkinek sem sikerült megismételnie az eredményeket.

Elméletileg mégis lehetett oka a patkányok rákjának. Az ok a hím patkányok sajátos vizeletösszetételében rejlett: vizeletük α2U-globulin fehérjét tartalmaz, és a pH-értéke az lúgos tartományban van (6,5 vagy ennél magasabb). A ciklamát metabolitjainak interakciója ezzel a fehérjével és az alkalikus pH-val talán rákot okozhatott, de ezt a mechanizmust még nem sikerült kideríteni. Erről részletesebben a szacharin szakaszában írok. Az E952 nem okoz rákot emberben.

Az E952 rehabilitációja

Egy 24 éves tanulmány (1970-től 1994-ig) három majomfajon véglegesen megcáfolta a ciklamát rákkeltő mítoszát (18). Összesen 21 majom kapott cukorpótlót hetente 5 alkalommal születésüktől kezdve 24 éves korukig. Az adagok 270 liter szódának feleltek meg, vagyis 45-ször haladták meg az emberi napi maximumot. A kontrollcsoportban 16 állat volt, akiket a kutatás végén elaltattak és boncoltak.

Az édesítőszer nem befolyásolta a főemlősök általános állapotát, a „ciklamátos” csoportban mindössze 3 daganattal volt több (különböző etiológiájú rák), de ebben a csoportban 5-tel több egyed volt. A majmok nukleáris és kromoszomális DNS-ének elemzése nem mutatott bármilyen atípusos károsodást; az E952 mutagén hatását soha nem igazolták.

Következtetés: Ez egy jó kalóriamentes cukorpótló cukorbetegek számára, amelyet méltatlanul fekete marketinggel támadnak „Ciklamát-mentes” jelöléssel.

Az FDA élesen bírálta a kutatást, és rámutatott arra, hogy még akkor is, ha az ember teljesen lecseréli étrendjében a cukrot szacharinra, lehetetlen 2 mg/ttkg-nál többet elfogyasztani. Az állatokat erőszakkal, ezerszeres E954 dózisokkal etették, és ettől függetlenül természetes halált haltak idős korukban. Az abszurd kanadai kísérlet a szacharin iránti tolerancia lenyűgöző bizonyítékává vált.

A rák lehetséges oka a szacharin nátrium- és kalciumkristályok nagy mennyisége, amelyek irritálják a húgyhólyag falát az erre hajlamos állatokban, mert természetüknél fogva hajlamosak különféle sók felhalmozódására. Ez fokozott sejtosztódáshoz és következésképpen rákhoz vezet. El tudjátok képzelni, milyen fájdalmat éreztek ezek a patkányok egész életükben? Akinek már volt vesegörcse, az pontosan tudja…

Következtetés: A szacharin története sokat elárul a társadalmunkról. Nagyon hamar az egyik legbiztonságosabb cukorpótlót kiszorítják majd az ízletesebb, modern versenytársak. Én addig is megvárom, míg a neotám megjelenik az üzletek polcain, és iszom egy csésze teát E954-gyel.

Szukralóz (E955)

Félszintetikus édesítőszer, amelyet cukor klórozásával állítanak elő. Az egyik legfinomabb és legbiztonságosabb kalóriamentes cukorpótló a világon (29). Sajnos egyben a legdrágább is.

Mint mindig, az anyag édes ízének felfedezése véletlenül történt, de azóta, 1976-ban, különböző módosításokat végeztek a szacharóz molekulájával, így az anyag akár 1000-szer édesebb is lett a cukornál. Az EU-ban az adalékanyag 2004-ben kapott „E” számot, és több mint 20 év telt el az ellenőrzési folyamat befejezéséig.

A klórmolekulák három hidroxidmolekulát helyettesítenek.

Tulajdonságok

• Kémiai képlet: C12H19Cl3O8
• Molekulatömeg: 397,626 g/mol
• Intenzív cukros édes íz.
• Nem provokálja az inzulin termelését, és nincs hatása a bélmikrobiótára (27, 32).
• Nem fokozza az éhségérzetet (35).
• Sütéskor megőrzi édes ízét.
• Nagyon magas koncentrált édességtartalma miatt az E955-öt módosított keményítővel vagy maltodextrinnel keverik a tablettás asztali formákban – ezek glikémiás indexe azonban keresztbe húzza a szukralóz előnyeit cukorbetegek számára. Ugyanezt a problémát figyelték meg a sztívia édesítőszerekkel is.
• Semmilyen utóíze nincs.

Hatás a szervezetre

Az E955 nem emészthető: 86%-a széklettel, 11%-a vizelettel, körülbelül 3%-a pedig glükuronsav és szukralóz vegyületeként távozik. Voltak aggodalmak az anyag klórtartalmával kapcsolatban, de ezek alaptalannak bizonyultak – az E955 nem bomlik le az emésztőrendszerben, gyorsan távozik a szervezetből, és nem halmozódik fel a szövetekben és szervekben sem.

A 14C-szukralóz (radioaktív jelöléssel az észlelés megkönnyítésére) kiválasztása vizelettel és széklettel. 2 önkéntes, egyszeri 10 mg/ttkg dózis.

A vegyület farmakokinetikáját és farmakodinámiáját kiválóan leírja a  „Sucralose Metabolism and Pharmacokinetics in Man” című 2000-es tanulmány. Az ürítéssel kapcsolatos táblázat innen származik.

Egereknél a szukralóz a bélrendszerben található édes ízérzékelő receptorokon keresztül inzulinszerű hormonok kibocsátását váltja ki (ez az elmúlt évtized egyik felfedezése), de az emberekben ez a mechanizmus sokkal bonyolultabbnak bizonyult – az adalékanyag nem tudta növelni az inzulinszintet embereknél infúziós oldat bevezetésekor (33). Csak az íz önmagában nem elég számunkra, szénhidrátok és glükóz nélkül.

A szukralóz nem befolyásolja az inzulin- és glükózszintet.

Több száz állatkísérletet végeztek, amelyeket többek között a WHO, az ENSZ, a JECFA, az FDA indított. Egyedül 2008-ban mutattak ki hatást a patkányok bélflórájára (28). Az állatokat Splendával (maltodextrin és szukralóz kereskedelmi keverékével) etették. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az édesítőszer elnyomja az előnyös baktériumokat, csökkenti az élelmiszer biohasznosulását, és súlygyarapodást okoz.

A kutatás nagy sajtóvisszhangot keltett, és felkeltette a tudományos közösség figyelmét, mivel eredményei ellentmondtak két évtized klinikai és epidemiológiai megfigyeléseinek. A kritika nem késett. Adatmanipulációt és számos rendkívül gondatlan hibát lepleztek le. A teljes áttekintés és kritika a Regulatory Toxicology and Pharmacology című folyóiratban jelent meg.

A szukralóz rákkeltő hatása, krónikus toxicitása és genotoxicitása sohasem igazolódott (30).

Ital, amelyhez hozzáadták az E955-öt.

A szukralóz ADI-értéke 15 mg/testsúlykilogramm naponta. Az adalékanyag tényleges bevitele az ember étrendi szokásaitól függ. Az E955-öt egyre gyakrabban adják ketchupokhoz, desszertekhez, italokhoz és más termékekhez. Ennek kapcsán két héten keresztül kétezer amerikai családot figyeltek meg. A kutatók megvizsgálták az önkéntesek étrendjében lévő cukormennyiséget, és empirikusan szukralózra cserélték. Az így kapott mennyiség az ADI-érték 1/14-e lett. Egy szó, mint száz, a megengedett maximum túllépése lehetetlen.

Következtetés: A szukralóz jelenleg a legjobb kalóriamentes cukorpótló, de ipari felhasználásra. Asztali változatként töltőanyagokkal kellene keverni, amelyek sajnos kalóriát tartalmaznak.

Folytatódik… Minden finom étel vágyat kelt arra, hogy „megismételjük” (36). Ez a tulajdonság összefüggésben áll az endorfinokkal. Az endorfinok termelése a vér glükózszintjére és a kellemes ízérzetekre adott reakció. A hipotalamusz tényleg arra késztet minket, hogy élvezzük a finom, zsíros, édes ételeket (37).

Klinikai kísérletek kimutatták, hogy a stresszhormonok szintje csökken, míg az endorfinoké emelkedik, legyen szó szacharózról vagy szacharinnal édesített ételekről (38). Ha már stresszevés, akkor valami finom és könnyű étel ajánlott.

A cukor fájdalomcsillapító hatását csecsemőkön vizsgálták. Egy olyan kísérlet, amely során újszülöttek sarkán szúrást végeztek, kimutatta, hogy a cukor ízének fájdalomcsillapító hatása van még glükóz jelenléte nélkül is (ciklamát+sacharin). A csecsemőknek azonban nem adható cukoroldat vagy méz nyugtatóként vagy fájdalomcsillapítóként, mivel fennáll a nekrotizáló enterokolitisz kialakulásának veszélye, ezért a kutatók folyamatosan keresik a biztonságos alternatívát (39).

Következtetés: Ha élvezetet nyújt egy étel íze, többet akarunk belőle. Ez független attól, hogy tartalmaz-e glükózt, aszpartámot vagy szteviol-glikozidot. Az aminosavak ugyanilyen hatást fejtenek ki az ízlelőbimbóinkra.

Az édesítőszerek inzulintermelést provokálnak?

Van egy tévhit, miszerint az édes íz inzulintermeléshez vezet, ami katasztrofális módon csökkenti a vércukorszintet. Ez azonban nincs így. Az inzulin alig reagál az ízérző receptorok jeleire, ezt még laboratóriumi módszerekkel sem lehet kimutatni. Az „inzulinválasz” csak a vércukorszint növekedésére következik be (40).

Következtetés: Minden, ami az ember szájába kerül, és ételízű (például aminosavak), gyenge hasnyálmirigy-választ vált ki. A további inzulinreakció pedig kizárólag a vér glükózszintjétől függ (41).

Gyermekgyógyászati kutatások

2011-ben a Pediatric Clinics of North America című orvosi folyóiratban megjelent egy 70 tanulmányt áttekintő kutatás az édesítőszerek anyagcserére és testsúlyra gyakorolt hatásáról, amelyet a National Institutes of Health Research Program kezdeményezett. Az áttekintés az FDA által jóváhagyott négy anyagra összpontosított: aszpartámra, szacharinra, neotámra és szukralózra.

Néhány tétel a kutatásból:

1. Nem sikerült kimutatni közvetlen összefüggést az édesítőszerek és a gyermekkori elhízás között, de a túlsúlyos gyermekek több „light” üdítőt fogyasztanak (logikusnak tűnik).
2. Valószínű, hogy a termék alacsony kalóriatartalmának tudata kognitív hibához – az úgynevezett kalóriakompenzációhoz – vezet: többet engedünk meg magunknak elfogyasztani. Ez a jelenség jól ismert azoknál a termékeknél, amelyeket „zsírszegényként” jelölnek – az emberek kétszer-háromszor többet esznek belőlük, mert „nem zsíros”.
3. A bélbaktériumokra gyakorolt hatásokat eddig nem igazolták megbízható placebokontrollos vizsgálatok, de a kutatás e téren folytatódik. Néhány kétes adat csak a szacharinra vonatkozik (lásd alább).
4. A kalóriaszegény édesítőszerek nem befolyásolják a glükózszabályozó hormonok, például az inzulin termelődését.

Valós-e a kalóriakompenzáció?

Több tucat kutatás vizsgálja a kalóriakompenzáció jelenségét édesítők fogyasztása esetén. Két klinikai megfigyelés különösen érdekesnek tűnt:

1. Nyolc elhízott beteget 15 napig kórházi körülmények között tartottak, tudtuk nélkül részt vettek egy kísérletben. Az étrendjükben a cukrot titokban aszpartámra cserélték (1977-et írtunk, akkoriban ilyesmi még átcsúszott jogi következmények nélkül). A cukor rejtett helyettesítése 25%-kal csökkentette a kalóriafogyasztást, kompenzáció nélkül. Az emberek nem tudtak arról, hogy az étrendjük kevésbé energiadús lett, ezért nem merült fel, hogy „pótolják” az elvont energiát. Sajnos nyolc ember nem számít reprezentatív mintának, de az eredmény érdekes (42).
2. Egy 24 önkéntesből álló csoport öt napig különböző gabonapehely-reggeliket kapott: cukrozatlant, cukorral édesítettet és aszpartámmal édesítettet. A csoport felét tájékoztatták a reggelijük pontos összetételéről, a másik felét nem. A második csoport egyik reggelifajtája sem befolyásolta későbbi étkezéseiket, viszont az első csoportban azok a résztvevők, akik tudták, hogy reggelijük nem tartalmaz cukrot, később „kompenzáltak” – például nasival.

Következtetés: Egyszerűen fogalmazva, az ember számára az egész nem is a fiziológiáról szól. Ha tudjuk, hogy a kávénkba nem három kanál cukrot tettünk, hanem egy édesítőt, akkor könnyebben engedhetjük meg magunknak három csokoládét vagy tejszínt. Személyes tapasztalatom is alátámasztja ezt: ha tisztában vagyunk az ilyen kognitív hibákkal, jobban tudjuk kontrollálni magunkat.

Az éhség- és szomjúságérzetre gyakorolt hatás

A cukros víz nem oltja a szomjat. A legjobb választás a tiszta víz, valamivel kevésbé hatékony a víz édesítőszerrel (43). Más kérdés, vajon érdemes-e egyáltalán vizet inni, mikor szomjasak vagyunk. Az édesített italok éhségérzetre gyakorolt hatása szintén népszerű kutatási téma: az aszpartámmal édesített diétás üdítő 30 perccel az ebéd előtt jelentősen csökkenti a szubjektív éhségérzetet az ugyanekkora mennyiségű ásványvízhez képest (44, 45).

Az édesítőszerek súlygyarapodáshoz vezetnek?

A kutatási módszertantól függően az eredmények jelentősen eltérnek:

• Kísérleti klinikai vizsgálatok szerint a cukor édesítővel való helyettesítése vagy a testsúly csökkenéséhez vezet, vagy nem befolyásolja azt. Az adatbázisok áttekintése nem igazolja azt a koncepciót, miszerint az édesítőszerek fogyasztása kalóriaérték növekedést és súlygyarapodást eredményezne (46).
• Kontroll nélküli megfigyelések, például kérdőíves felmérések, hajlamosak a súlygyarapodáshoz és az édesítőszerek fogyasztásával való korrelációkhoz kapcsolódni.

Amikor egy jól megtervezett, kettős vak placebokontrollos vizsgálatot olvasunk, az eredmények mindig a fogyás vagy a testsúly megtartása irányába mutatnak. Egy ilyen példa a hollandiai gyerekek körében végzett kutatás, amely a cukros szénsavas italok testsúlyra gyakorolt hatását vizsgálta. Ebben 642 öt és tizenkét év közötti gyermek vett részt. Következtetés: a „folyékony cukrok” mennyiségének csökkentése hatékonyabb a súlycsökkentésben, mint más kalóriaforrások csökkentése (47, 48).

Egy másik, gyermekekkel végzett kutatás szerint az alkohollal édesített italok egy órával étkezés előtt jobban elnyomják az étvágyat, mint a víz. Ez jó lehet túlsúlyos gyermekek számára, de nem előnyös az étvágytalanoknak (49).

Hatás a bélmikrobiomra

Erre az izraelita Department of Immunology, Weizmann Institute of Science kutatói jutottak. A tanulmányuk 2014-ben jelent meg a Nature folyóiratban (50).

„A mesterséges édesítőszerek glükózintoleranciát váltanak ki a bélmikrobiom módosításával” – ilyen címmel került a tanulmány a szaklapba.