Fényvédő krém: összetétel, biztonság, kutatások és helyes használat

Mint mindig, az egyszerű fényvédő krém választása végül a PubMed és a Cochrane adatbázisok tanulmányozásába torkollott. Mivel az interneten nem találtam megfelelő tényekkel alátámasztott elemzést ezekről a termékekről, megosztom a kutatási eredményeim és az irodalmi forrásokat. Lássuk tehát, mi legyen egy jó napvédő krémben, és valóban hasznos-e az alapján, amit a legújabb kutatások mondanak.

A fényvédők előnyei

Jelenleg nincs egyértelmű tudományos konszenzus az UV-szűrős termékek (naptejek) hasznosságáról. És ez egyáltalán nem csak a vitatott összetételük miatt van így. A fő probléma a helytelen használat és más védekezési intézkedések elhanyagolása. Erre visszatérek még később.

A kutatások szerint az emberek hajlamosak hosszabb ideig közvetlen napfénynek kitenni magukat, ha fényvédő krémet használnak, elhanyagolva a fejfedőket és a bőrt védő ruházatot (6).

A népességi kutatások eredményei gyakran ellentmondásosak, de [tooltip tip=“Randomizált, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálatok – a bizonyítékokon alapuló orvoslás jelenleg legjobb eszközei.”]RCT[/tooltip] vizsgálatok nagy mintákkal és többéves epidemiológiai tanulmányok mérsékelt megelőző hatást mutatnak különböző bőrrák típusokra és a sejtes öregedésre (7).

Példa egy helyes és informatív termékjelölésre. A csomagoláson az összes védelmi lehetőség, többek között az aktív szűrő is fel van tüntetve.

Érdemes megemlíteni, hogy igazán hatékony, széles spektrumú védelmet nyújtó fényvédő termékek az elmúlt 10 évben jelentek meg, míg a tükröző nanorészecskék mindössze 5 éve állnak rendelkezésre. Így az új hatóanyagok vizsgálata és tesztelése továbbra is folyamatban van.

A fényvédő krémek veszélyei és toxicitása

A korlátozott védelmi spektrum és az SPF-tényező be nem tartása – ezek a legvitatottabb problémák a fényvédők kapcsán. Az utóbbi évtized fejlesztései jelentősen kibővítették az UV-szűrők spektrumát, bár a “távoli ultraibolya” UVC ellen továbbra sincs hatékony szűrő. Az SPF végre szabványosított az EU-ban – a gyártók kötelesek betartani a MoS és NOAEL szabályokat, különben a termék nem kerülhet piacra.

D-vitamin szintézis

A második probléma az az elmélet, miszerint az ultraibolya sugarak elnyelése akadályozza a D-vitamin – egy zsírban oldódó szteroid hormon – szintézisét, amelynek fő forrása a 300 ± 5 nm hullámhosszú napsugárzás (8). Enyhe D-vitamin-csökkenés valóban előfordulhat sötétebb bőrtónusú embereknél, akik szigorúan betartják a krém helyes használatát (2 mg/négyzetcm) és gondosan kerülik a közvetlen napfényt. A fényvédők és a D-vitamin összefüggéseiről részletesebb információ a Photodermatology, Photoimmunology & Photomedicine című szaklapban található: Photoprotection and vitamin D: a review (8).

Hatás a hormonokra

Megalapozott az aggodalom, hogy a fényvédők hatással vannak az endokrin rendszerre (néhány laboratóriumi állatokon, például békáknál végzett vizsgálat szerint), mivel az organikus összetevők egy része bekerülhet a vérkeringésbe (zsírban oldódó szűrők révén). Azonban az embereken végzett vizsgálatok ezt nem mutatták ki. A nem oldódó visszaverő részecskék, például a titán-dioxid és a cink-oxid, nem hatolnak át a szarurétegen, ezért nem jelentenek potenciális veszélyt.

A fényvédő krémek legnagyobb veszélye – mint bármely kozmetikai vagy gyógyszertípusnál – az összetevőkkel szembeni egyéni érzékenység, ami alól egyetlen termék sem mentes.

Az új összetevők biztonságának bizonyítása rendkívül bonyolulttá és költségessé vált az állatkísérletes kozmetikai toxicitási vizsgálatok betiltása után. Nem minden vállalat engedheti meg magának a sejtkultúrákon végzett kísérleteket, sőt, az ilyen kutatások eredményei is kétségesek.

SPF, UVA, UVB és az ezekkel való manipuláció

A napvédelmi tényező (SPF) egy népszerű marketingeszköz, amelyet csak nemrég szabályoztak állami szinten. 2010 előtt a gyártók “csillagászati” 100+ értékekig emelkedtek (Neutrogena), de az FDA határozata véget vetett ennek a számháborúnak.

Az SPF-mutató hasznosságát és pontosságát továbbra is vitatják, mivel a laboratóriumi feltételek eltérése miatt a klinikai vizsgálatok eredményei akár 50%-kal is eltérhetnek. Különböző tesztelési módszerek és fényvédelmi tényezők értékelése, valamint a matematikai számítás módja részletesen olvasható a British Journal of Dermatology folyóirat „Sun protection factors: world wide confusion” című cikkében.

UVA és SPF szabványok, amelyek 2007 óta érvényesek

Az SPF azt mutatja, hogy a napvédő krém rétegén keresztül mennyi sugárzás éri el a bőrt a napsugarak alatt. Például legfeljebb 50+ SPF esetén az elnyelt sugarak aránya 1/50, ha a krémet 2 mg/cm2 dózisban alkalmazzák.

Körülbelül megállapíthatja, hogy a fényvédő mennyi ideig fog védeni úgy, hogy az SPF értéket megszorozza azzal az idővel, amely alatt általában leég. Világos bőrű emberek számára ez 10-15 perc déli napsütésben. Ha megszorozzuk a 15-ös faktort 10 perccel, 2,5 órát kapunk a leégésig. Ne feledje, hogy a krémet kétóránként újra kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a tubuson milyen SPF van feltüntetve.

UVA-sugarak elleni védelmet jelző termékjelölés

Az UV-védelem tényezőinek matematikai számítása részletesen megtalálható a British Journal of Dermatology „Sun protection factors: world wide confusion” című cikkében.

Az Európai Bizottság ajánlásai az UV-védelmi kategóriákhoz

Az UVA-sugarak enyhén hozzájárulnak a napégéshez, de ők felelősek a hiperpigmentációért, a bőr öregedéséért és a DNS-károsodásért. Korábban nem léteztek hatékony UVA-szűrők, és most is ezek a védekezési lehetőségek gyengék (részben visszaverik a titán-dioxid, cink-oxid és Avobenzone Parsol 1789 anyagok). A krémen szerepelnie kell az UVA-logónak, amely jelzi, hogy a termék megfelel az EU-szabványoknak. Az UVA-PF értékének az SPF több mint 1/3-ának kell lennie.

A vízállósági mítosz

Egy fényvédő krém vízállósága akkor állítható, ha tízperces úszás után a szűrők több mint 50%-a megmarad (COLIPA EU). Az Egyesült Államokban és Ausztráliában szigorúbb szabályok vannak – itt a szűrők 100%-ának meg kell maradnia, ami gyakorlatilag elérhetetlen; az eddig legnagyobb elért érték 87%.

Három fényvédő szer vízállósági laboratóriumi tesztelése

A vízállóságért elsősorban komedogén akrilát emulziók felelnek, amelyek nem lélegző, fehéres réteget hagynak a bőrön. A vízállóság kutatásait és tesztelését az International Journal of Cosmetic Science folyóirat „A new approach for evaluating the water resistance of sunscreens on consumers: tap water vs. salt water vs. chlorine water” (2014) című tanulmányában írják le (1).

Minden vízbe merülés és intenzív izzadás után a visszaverő részecskék egy része elkerülhetetlenül lemosódik, és friss réteg felvitele szükséges, függetlenül attól, hogy mi van írva a tubusra.

Összetevők elemzése

Az elnyelő és visszaverő aktív molekulák organikus és nem organikus kategóriákba oszthatók. A nem organikus, fizikai és ásványi napvédő szűrők visszaverik és szétszórják a sugárzást, míg az organikus szűrők elnyelik és hő vagy fény formájában szórják szét az energiát.

Az összes UV-szűrő, amelyet fejlett országokban tanúsítottak

A táblázat magyarázata: R50, 53 vagy R53 – a környezetre veszélyes anyagok osztályozása. PEC – a környezeti kitettség előrejelzett koncentrációja, PNEC – a hatást nem mutató előrejelzett koncentráció. Az 1 feletti arány potenciális kockázatra utal. MEC – a hatás mért koncentrációja. A PBT⁄vPvB jelölés a környezetre gyakorolt ​​kockázatokat jelöli, ahol P a környezetben való tartósságot jelenti, amelyet vizes közegben mérnek. B a bioakkumulációt jelenti (vízi környezetben mért biokoncentrációs adatok alapján). T toxikusságot jelent, ND nincs megbízható adat.

Organikus szűrők

Általában a bőrön való alkalmazás után láthatatlan aromás vegyületek, amelyek lehetővé teszik a molekulának az UV-sugarak elnyelését és alacsonyabb energiaszintű hullámok kibocsátását. Például az oxybenzone, sulisobenzone, octylmethoxycinnamate hatékony természetes abszorbensek, azonban korlátozottan használhatók, mert allergiás reakciókat váltanak ki és áthatolhatnak a bőrön (3). Néhány természetes UV-szűrő csökkenti a gyulladást és az oxidatív stresszt.

A leggyakoribb organikus fényvédők (beleértve az UVA-blokkolókat):

• Polifenolok, aminosavak, flavonoidok stb.: PABA (p-aminobenzoesav), octocrylene, szalicilátok, fahéjsavszármazékok, benzofenon-3 (BZ-3; oxybenzone), Parsol 1789®, Eusolex 9020®, drometrizole trisziloxán (például Mexoryl XL®), tereftalidén dikámforszulfonát (például Mexoryl SX®), metilén bis-benzotriazolil tetrametilbutilfenol (Tinosorb M®).
• Propolisz. Bizonyított fényvédő hatású a brazil zöld propolisz. Ennek SPF értéke 10, ha a készítmény 40% víz-alkohol oldatot tartalmaz propoliszból. A propolisz különböző országokból egyedi aktív antioxidáns és szűrő összetételt kínál. Az olasz, román és brazil kivonat különösen értékes.
• Szója. Az izoflavonok a szójában megelőzik az emberi keratinociták apoptózisát, elősegítik egy speciális védőantigén előállítását az UVB-sugarak ellen, csökkentik a napallergiát (erythema) és a bőr kiszáradását.
• Kapribogyó. A kapri virágainak kivonata több aktív savat tartalmaz, amelyek megelőzik az eritémát, és jól hidratálják a bőrt: kaempferol, koffeinsav, ferulasav, kumarinsav és fahéjsav.
• Mandula. Jelentősen csökkenti az ultraibolya sugárzás okozta oxidatív stresszt polifenolos vegyületeinek, különösen flavonoidjainak és fenolsavainak köszönhetően.
• Spatodea (Spathodea campanulata). Ennek a fának a virágai hatékony ultraibolya fényt elnyelő flavonoidokat tartalmaznak (200-325 nm tartományban).
• Máriatövis. A benne található szilimarin megvédi a bőrsejteket, és gátolja az immunrendszer ultraibolya sugárzás általi elnyomását.
• Tealevelek. Katekineket tartalmaznak, amelyek polifenolos vegyületek, és szerepet játszanak a szabad gyökök semlegesítésében, valamint a DNS károsodásának megelőzésében.
• Szőlőpolifenolok a magokból, különösen a katechin, epikatechin és oligomer proantocianidinek kifejezetten erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antiproliferatív aktivitással rendelkeznek. A szőlőmagkivonat a napvédő krémek összetevőjeként csökkenti a duzzanatot és megelőzi a bőr lipidperoxidációját.
• Gránátalma antocianinjai megvédik a keratinocitákat az UVA- és UVB-sugárzás káros hatásaitól, amit több laboratóriumi kutatás is bizonyított.
• Olasz vörös narancsok. Ezek különleges antocianinok forrásai, például cianidin-3-glükozid és cianidin-3-(6-malonsav)-glükozid, amelyek felelősek élénk piros színükért. Megvédi a bőrt a fény által okozott oxidatív sérülésektől.
• Áfonya, fekete áfonya, eper. Megakadályozzák a kollagén lebomlását, és növelik a sejtek életképességét UVA-sugárzás hatására. Ezen bogyók fotovédő tulajdonságait humán dermális fibroblasztokon is bizonyították.
• Ginzeng, borostyán, brokkoli, kávé, bazsalikom, számos algafaj és zuzmó.

Flavonoidok

Flavonoidok

Nem-flavonoid polifenolok

Polifenolok

Az UV-szűrők összes természetes forrását és azok „kémiáját” részletesen ismerteti a Journal of Cosmetic Dermatology 2014-es áttekintése: Natural products as photoprotection.

Szervetlen és ásványi UV-szűrők

A leghatékonyabb és legbiztonságosabb szervetlen összetevők: cink-oxid (ZnO), titán-dioxid (TiO2), szilikátok és vas-oxid. Hátrányuk azonban, hogy fehér pigmentréteget hagynak a bőrön használat után. Az utóbbi években mikrofinomságú részecskéket alkalmaznak, amelyek kevesebb kozmetikai problémát okoznak. Az Európai Unióban bármilyen formában tilos a cink kozmetikai felhasználása (érdekes módon a cink-oxidot tartalmazó étrend-kiegészítők kevésbé zavarnak egyes hatóságokat). Az FDA viszont nem fogalmazott meg ellenvetést rá vonatkozóan (7).

Az EU által ajánlott UF-szűrők

Az egyik legújabb fejlesztés a nano-részecskék, amelyek szilícium-dioxid szol-gél üvegmikrokapszulákban vannak „becsomagolva”, és a széles spektrumú UV-sugárzást képesek elnyelni. Előnyük, hogy hatékonyabb védelmet, fotostabilitást és hipoallergén tulajdonságokat biztosítanak. A nanofiltráció nem lép kölcsönhatásba a krém más összetevőivel, csökkentve ezzel az adalékstabilizátorok szükségességét.

A titán-dioxid és a cink-oxid hatékonysága látható fény szórásában.

A fizikai részecskék által okozott fehér réteg azzal magyarázható, hogy hatékonyan szórják a látható fényt. A mikrorészecskés TiO2 hatékonyabb lehet, mint a ZnO, a részecskék méretétől függően.

Öt tényező a jó UV-védelemhez

1. A napvédő krémnek a lehető legtöbbféle UV-szűrőt kell tartalmaznia, organikusat és ásványit egyaránt.
2. A csomagoláson UVA-logónak kell lennie – ez garantálja, hogy a krém tartalmaz az öregedést okozó sugárzást visszaverő részecskéket.
3. A helyes használat fontosabb, mint az SPF-érték: bőségesen kenjünk fel naptejet, standard: 2 mg/cm²; 15-20 perccel a kint tartózkodás előtt. Minden fürdés és bő izzadás után alkalmazzuk újra, legalább 2 óránként.
4. Figyeljünk a lejárati dátumra! Az organikus szűrők néhány év elteltével jelentősen veszítenek hatékonyságukból.
5. Ne csak a napvédő krémre támaszkodjunk.

Néhány “napos” mítosz

• „Minél drágább a termék, annál jobban véd.” Ez nem igaz. A legfontosabb szempont az UVA 4-5 csillag, SPF 30 vagy annál magasabb, valamint az ásványi és organikus szűrők kombinációja.
• „Már lebarnultam, nem kell további védelem.” Kell. A barnulás biológiai és fizikai jelzés a sérült bőrről. A szolárium használata különösen veszélyes, mivel jelentősen megnöveli a melanoma kockázatát – 75%-kal magasabb, ha valaki rendszeresen jár szoláriumba 30 éves kora előtt.
• „A magas SPF káros vegyi anyagokat tartalmaz.” Egyik napvédő összetevő sem jelent toxikus kockázatot. Ugyanakkor minden anyag esetében fennáll az allergiás reakció lehetősége.
• „Felhős időben nem lehet leégni.” A UV-sugarak 70-80%-a áthatol a felhőkön.
• „A napvédő krém 100%-ban véd.” Nem igaz, az UV-védelem legfeljebb 87%-os, és a védelem folyamatosan csökken a krém hatékonyságának fogyásával.

Végezetül szeretnék említést tenni az ún. “ikerkutatásokról”, amelyek során az egyébként genetikailag azonos ikerpárok életmódjának különbségeit vizsgálják. A napsütést kedvelő ikerpárok megjelenése sokkal rosszabbnak tűnik, mint azoké, akik kerülik az UV sugárzást. Ez az egyik legszemléletesebb kutatási módszer.

Ikerpárok: egyikük szereti a napozást és Floridában él, nem használ napvédőt.

Források és irodalom

Az ebben a cikkben idézett összes áttekintést és tanulmányt letöltöttem és elmentettem a Google Drive-ra . Ugyanebben a mappában megtalálhatók ezeknek a cikkeknek a fordításai is, de irodalomjegyzék és illusztrációk nélkül. Mindig ajánlom az eredeti forrás megtekintését, mivel előfordulhat, hogy kihagyok fontos részleteket vagy információkat.